Makettezésről

Az átlagmakettező, mikor gyermekként elkezdett ismerkedni ezzel a hobbival többnyire technokollal néhány nap alatt összeragasztott, festés nélküli makettjeit jó esetben csak a matricák ékesítették.

Később aztán felfedeztük a külön erre a célra gyártott festékeket és sok-sok kiegészítőt, ami segíti a makettezést.

Néhány évnyi makettezés után egyes emberek már nem látják olyan szépnek a ,,hagyományosan" elkészített makettjüket.

Leginkább harcjárművekre gondolok, mert a valóságban ezek jóval nagyobb koszolódásnak, kopásnak vannak kitéve , mint a repülők vagy a hajók. Nem tartom fontosnak leírni azt a rengeteg technikát amivel élethűbbé tehetjük a makettünket.

Vannak akik inkább a látványra hajtanak rá, ami sajnos elég sokszor az élethűség rovására megy. Tehát az árnyékokkal való játszadozást túlzásba viszik. Viszont meg kell hagyni elég mutatós kép jön létre, de az adott járműről készült archív színes képeket tanulmányozva hamar rájövünk a mértéktartás fontosságára. A másik irányzat a helyes, amikor sikerül megtalálni a középutat látvány és élethűség között.

Érdemes a missing-lynx honlapján látható diorámákat, harcjárműveket megnézni. Többségük rendkívül élethűen adja vissza az eredeti jármű ütött-kopott megjelenését. A mértéktartásra itt is figyelni kell, nem szabad túl sok fémes kopást imitálni a felületeken és azok méretére is nagyon figyelni kell. Nagyon röviden ennyit, de ne felejtsük el, a mérték az érték.

Érdemes tudni:

* Nem kell hozzá tehetség!!!!

* Aki belekezd ebbe a hobbiba annak tisztában kell lennie azzal, hogy ez kikapcsolódás és szórakozás elsősorban.

* Ráadásul ez egy koncentrációs gyakorlat, és az ember személyiségét is fejleszti.

KIS ÖTLETEK NAGY HASZON


Gyógynövények

Örököltem egy telket az ország másik végén az utazási költségek miatt évente háromszor négyszer tudunk eljutni, mit kezdjek az ilyen hagyatékkal. Gondolom ismerős a dolog néhány embernek. Egy ügyes ingatlanforgalmazó azonnal tudná a feleletet. El kell adni ! Na jó de amíg eljön az első érdeklődő aki általában még nem veszi meg, évek telhetnek el. De addig se álljon parlagon, annál is inkább mert a hatóságok –a parlagfüvet állítva be bűnbaknak – keményen büntetnek az elhanyagolt földek miatt. A kultúrnövények termesztése a nagy távolság miatt megoldhatatlan. Ráadásul néha nem a gazda szüreteli le a termést hanem a tolvajok. Akkor mi lehet a megoldás? Hát termesszünk gyógynövényt. Ehhez a mai napig a legjobb tanácsot Rápóti Jenő-Romváry Vilmos: Gyógyító növények című könyve adja, amely 1990-ben jelent meg a Medicina Kiadó gondozásában. Érdemes utánanézni antikváriumokban már azért is mert segítségével kiszűrhetők a mérgező növények. Vannak olyan növények amelyek közismertek mint pl. a csalán. Ez a növény az ország egész területén előfordul, minden szerve fullánkszőrökkel borított, ha testhez ér, égető viszkető fájdalmat okoz. gyökértörzse hosszú, kúszó, elágazó. Szára 1 méternél magasabbra is megnő, egyenes. Levele nyeles, lándzsás, hosszan kihegyezett, durván fűrészes szélű. Virágzata füzérszerű. A csalánnak főleg a levele használható gyógyászati célokra. Legismertebb gyógyteaként történő felhasználása. Ezt reuma, köszvény, cukorbaj, vízkór, csalánkiütés, hólyaghurut, magas vérnyomás, gyomor- és bélhurut, bőrkiütések, vesehomok ellen, valamint vértisztítóként, vizelethajtónak, általános erősítőnek, gyomor-és bélvérzés, köhögés csillapítására isszák.

A Szolnoki vasút képeskönyve Szolnok város vezetése 2000-ben elhatározta, hogy minden évben a pest-szolnoki vasút megnyitásának évfordulóján szeptember 1-én ünnepeljük meg a Város napját. Bölcs döntés volt ez hiszen az ekkor átadott vonal az ország második vasútvonalaként épült meg. Nézzük meg részletesebben mit jelentett Szolnok életében a vasút.
Vaspálya az 1800-as évekből
A vasút igazi hódító útjára Angliából indul az 1800-as évek elején. Ekkor születik meg két alapvető feltétele a vaspálya(tram-way) és a megfelelő vontatójármű a gőzmozdony.
A kötött pálya már a 16.században megjelent a bányákban, de nehéz járművek közlekedésére szolgáló széles talpú, gombafejű sínforma csak az 1800-as években alakult ki.
Stockton-Darlington vonal 1825. szeptember 27-i megnyitása
A megfelelő vontatójármű a gőzmozdony kialakítása George Stephenson nevéhez fűződik, a vasút születése pedig a Stockton-Darlington vonal 1825. szeptember 27-i megnyitásához kapcsolódik.
De mi a helyzet Magyarországon ebben az időben ?
A kiváló adottságok következtében jó minőségű mezőgazdasági termékekkel rendelkezik, de ezeket a rossz közlekedési viszonyok következtében nehezen tudják elszállítani a szomszédos országok piacaira. Az ország 61 vármegyéjéből 26 területén nem volt kiépített út. A híres magyar szürke gulyákat elhajtották Bécsig, de a búzát, bort már szállítani kellett. Az utak viszont rémes állapotban voltak. Nem is utak voltak, hanem földhányások melyet a mellettük kiásott árkokból töltöttek fel. „Sárt hánytak sárra” a korabeli jellemzés szerint.
Az 1836.évi XXV.t.c. által kijelölt fontosabb vasútvonalak
Széchenyi és baráti köre ismerte fel a vasút jelentőségét ezért meggyőzte korának legbefolyásosabb képviselőit és az 1836-os pozsonyi országgyűlésen megszületett az első magyar vasúti törvény a XXV. törvénycikk Ez egyben kijelölte a vasutak irányát is. Magyarország azonban az osztrák birodalom része is volt Bécsben pedig más szempontok szerint képzelték el a vasút vonalát. A birodalmi érdekeknek jobban megfelelt Bécsből a Duna jobb partján vezetett vasút. A magyar érdekeknek pedig éppen Bécsből a Duna bal partján
vezetett vonal felelt meg hiszen az Alföld termékeny részeit kapcsolhatta be a közlekedésbe. A jobb parti vonalra a báró Sina György által képviselt érdekcsoport, míg a bal parti vonalra Szitányi Ullmann Móric vezette társaság kért előmunkálati engedélyt. A problémát az 1840-es pénzügyi válság oldotta meg, Sina visszalépett és az Ullmann Móric által képviselt Magyar Középponti Vasúttársaság kapott engedélyt
Hazánk legelőször kiépült vasútvonalai
Első lépésként megépült a Pest-Vác vonal. Átadására 1846.július 15-én került sor az ünnepség azonban elmaradt mert a városban tűzvész pusztított. Ezt pótolta azután a szolnoki ünnepség.
Szolnokon a Tisza parton épült első pályaudvar térképe 1850-es évek
Miért Szolnok a következő vonal végállomása. Nos a választ a település kedvező földrajzi elhelyezkedésében kereshetjük. A várost a vízi és szárazföldi utak találkozási pontja tette és az átkelőhely tette jelentős településsé. A Tisza felső folyásáról sót és fenyőfát szállítottak vizi
uton az ország belsejébe. Az Erdélyből Budára tartó sóút is Szolnoknál haladt át a Tiszán. A szeszélyes folyón érkeztek a tutajok rajtuk bőrökbe bugyolált hatalmas sótömbök. A Dohánybeváltó mellett lévő nagy „Portusnál” kikötöttek a sókockákat kirakták a hat sópajtába a tutajokat szétszedték a fákat ökrök segítségével vontatták partra. Nem véletlen a vasút végpontját a kikötőnél alakították ki, hogy a sószállítás a vasút segítségével könnyebb legyen.
Szolnok az első pályaudvar térképe
A Pest-Szolnok vasútvonal építését szintén a Magyar Középponti Vasúttársaság végezte. Szolnok határában 1845-ben kezdődtek meg a kisajátítási és építési munkák, 1847-ben pedig megtörtént az ünnepélyes átadás egy színpompás ünnepség keretében.
A Pestet Szolnokkal összekötő vasutat az ország másodikként megépült gőzüzemű
vasútvonalaként tartják számon.
Meghívó a Pest-szolnoki vasútvonal átadására
1847.szeptember 1-én reggel negyed 9-kor indult el Pestről a vonat , amelynek 16 kocsijában mintegy 700-an utaztak ,köztük István főherceg , Kossuth Lajos , Széchenyi István. A vonat fél 12-kor futott be Szolnokra , a 99 km hosszú utat 3 óra 15 perc alatt tették meg. Az első vonatot az „István”nevű mozdony vontatta , melyet a megnyitó napján virágokkal szépen feldíszítettek , néhány száz méterrel előttük a pályán pedig a „Haza” nevű lokomotív haladt , hogy a pályán tapasztalható akadályokat elhárítsa. Szolnokon a meghívott vendégeknek pompás ebédet adtak. A vasúttársaság a megnyitó napján a vágányok fölé épített facsarnokot egy óriási ebédlővé alakította át , amelynek tartópilléreit lomb-és virágfüzérekkel díszítették. Az ebéd fél 1-kor kezdődött katonazenekar hangjai mellett. A vendégsereg valóságos álarcosbál képét mutatta a vendégek magyar , cseh , angol , francia , olasz nyelven társalogtak és kint a szabadban persze a nép magyarul beszélve színezte a bábeli zűrzavart. Az ebéden Kossuth Lajos pohárköszöntőt mondott István főhercegre , és méltatta a megnyitott vonal jelentőségét.
Ehhez kapcsolódik egy anekdota amelyet Szabó Barna újságíró említ”Ismeretlen Szolnok” című művében. A szolnokiak a vasút megnyitásának alkalmából Kossuthot kérték fel, hogy mint az Országos Ipar Egyesület elnöke tartson ünnepi beszédet. A főherceg azonban még a város tisztelgő küldöttségét sem fogadta , nemhogy ünnepi szónoklattal fárasszák a nagy utazás után. Csakhogy Kossuth a megbeszéltek szerint elkezdte beszédét , ám csak odáig jutott , hogy az ünnepélyes pillanat varázsát ecsetelte néhány gondolattal , amikor a főherceg hangosan így kiáltott:”Mi az?Ki mer itt beszélni az engedélyem nélkül?”Mindenki megdöbbent , csak Kossuth beszélt tovább. Ő ugyanis nem hallotta , mit mondott a helytartó , mígnem a szolnoki küldöttség pisszegése , a vendégsereg zajongása , majd a gőzmozdony nyikorgása beléfojtották a szót. Állítólag ezért haragudott meg Kossuth a szolnokiakra.
Széchenyi István is meglehetős ellenszenvvel ír Kossuth beszédjéről naplójában: „...Most Kossuth feláll az asztalra és hosszasan üvöltözik. A legközelebbi szomszédjain kívül senki sem hallja őt...a mozdonyfütty komikus módon beleszól... A főhercegre iszik...Nekem ő, mint
magánember szinte komikusnak tűnik...de mint magyarnak, sírnom kell, mert látom, hogy ez az ember... nagyon belézavar a legkigázolhatatlanabb bajjakba.”
Az első szolnoki „indóház” rekonstruált nézete (MERMÜ Architects Studio)
Az „indóház” rekonstruált alaprajza(MERMÜ Architects Studio)
Az emeletes , klasszicista stílusban épült „Indóház” ma is áll Szolnokon. Tervezője Wilhelm Paul Sprenger. Az épület kivitelezője Zitterbarth Mátyás pesti építész volt. Az épület hossza 33 m , szélessége 17 m , a hosszoldalon 11, a rövidebb oldalon 5 ablaknyílással. A tetőszerkezet kontyolt nyeregtető középen toronyszerűen kiemelkedő hegyes sisakú , négyzet alaprajzú torony állt.
Az „indóház”. Az Illustrierte Zeitung 1851.márc.1-i számában megjelent metszet
Az Illustrierte Zeitung nevű korabeli újság 1851.márc.1-i számában egy metszet jelent meg az épületről amely a mai napig az egyetlen ismert korabeli ábrázolás az indóházról. A metszet szerint az épület város felőli homlokzatán a középső három tengelyben nyílt a bejárat. A déli pályatest felőli oldalon is három ajtónyílás vezetett , míg az épület rövidebb oldalain 1-1 ajtónyílást építettek. A felvételi épülettel párhuzamosan helyezték el a vágányok fölé épített díszes vonatfogadó facsarnokot , ahol a már leírt színpompás ebéd zajlott. A facsarnok egyidőben készült az Indóházzal , viszont nem tudjuk pontosan lebontásának dátumát. Valószínű , hogy 1857 után került sor rá. A facsarnok hatalmas nyeregtetőjét sűrűn elhelyezett faoszlopok tartották. A csarnok alatt 3 pár vágány vezetett.
A műemlék együttes legjobb állapotú épülete az Indóháztól délre fekvő díszes klasszicista stílusú faraktár. A vasút megnyitását követő évben készült el.
A felvételi épülettől délnyugatra áll egy kicsiny emeletes épület az ú.n.”vízház”.Feladata volt a mozdonyok vízzel való ellátása illetve a víz tárolása. Az épület téglalap elrendezésű , emeletes középrésszel , kétoldalt földszintes szárnyakkal .A miniatűr víztorony 3 részből állt. A föld színe alatti kútból , a földszinten elhelyezett szivattyúból és az emeleti víztartályból. Északról valamikor egy mozdonyszín csatlakozott hozzá ennek azonban ma már nyoma sincs.
Az állomás falai között a múlt század közepén a reformkor jeles személyei is megfordultak , olyan emberek akik az egész ország történelmében meghatározó szerepet játszottak. Az emlékezetes megnyitó napján a népes vendégsereggel megjelent István és József főherceg , Széchenyi István ,Kossuth Lajos , Jókai Mór. Kossuth Lajos még két alkalommal 1848.szeptember 26-án (alföldi toborzó útja alkalmával) és 1849 január 1-én a képviselőház és a Honvédelmi Bizottmány Pestről Debrecenbe költözésekor járt az indóházban. A forradalmi kormány költözésekor az Indóház épületében megfordult csaknem az egész Honvédelmi
Bizottmány és az első felelős minisztérium .A kormány székhelyének áthelyezésekor az Indóház falai között őrizték rövid ideig a Szent Koronát is. A kormánnyal utazott az Indóházig Vörösmarty Mihály is. Másik nagy költőnk Arany János 1855 augusztus 20-án Nagykőrösről Tiszakeszire utazása közben megfordult a szolnoki Indóházban is.
Menetrend 1848-ból
A Tiszavidéki Vasút építkezései
Különböző tervezetek a vasút továbbvezetésére Szolnoknál
A vasútépítés nem állt meg Szolnoknál, az 1850-es években tovább folytatták Debrecen felé. Az első elképzelések szerint a nyomvonal a régi Indóháztól a Tisza-parton haladt volna tovább.1851 áprilisában hozzá is fogtak a nyomvonal kitűzéséhez. A munkálatok 1852 decemberében kezdődtek , két év múlva pedig elkészült az a töltés amely Szajoltól haladt nyugat felé Szolnok határáig és a mai Vízmű utca vonalában fejeződött be. A töltés végén elkészítettek egy őrházat is. Ezeket a munkálatokat még az Osztrák Államvasút végezte. A vasútépítés ezzel egy időre befejeződött Szolnoknál újraindításukat a Tiszavidéki Vasút kezdte el.
A II. katonai felmérés térképszelvénye Szolnokról Ábrázolja a régi „indóházat” és a mai pályaudvar helyén épült második állomást
A vonal építéséhez szükséges nagymennyiségű sínt és más építési anyagokat az Indóházhoz szállították. Ez még az Osztrák Államvasút tulajdona volt , amely az építési anyagokat csak nagy összegű bérleti díjért volt hajlandó tárolni. Ezért a Tiszavidéki Vasút az Indóház előtt kb.2 km-el egy leágazó vágányt létesített amely az általa kialakított rakodótelepre vezetett. Ez később döntően beleszólt a vasút vonalvezetésébe Szolnoknál. Ugyanis amikor a vasúttársaság árkalkulációt készített az eredeti tervek(Tisza-parti vonal) alapján kiderült a kisajátítás és a töltés építés rendkívül megdrágítják a munkát. Így inkább úgy döntöttek ,hogy az állomás előtt 2 km-el létesített leágazó vágányt meghosszabbítják és így a vasút a várost félkörívben elkerülve érje el a Tiszán építendő hidat.
Az 1857-ben átadott szolnoki állomásépület
A módosított vonalvezetés egy új átmenő pályaudvar kialakítását tette szükségessé. Így készült Szolnok második állomásépülete a ma is álló pályaudvar helyén. Az elkészült Szolnok-Debrecen vonalat és az új szolnoki indóházat 1857.november 19-én adták át. Az épületet a Tiszavidéki Vasút építette típusterv alapján. A szolnoki állomásépület emeletes , romantikus stílusban készült
Az 1857-ben átadott állomásépület a város felől nézve
.A felvételi épület alaprajza nagy H betűre emlékeztet. Az épületben előcsarnok volt , valamint I.II. és III.osztályú várótermek. A várótermekhez éttermek is tartoztak.
A második állomásépület vonatfogadó facsarnoka
A vonatfogadó facsarnok
A vágányok fölé itt is díszes kiképzésű facsarnokot építettek. A pályaudvaron neves személyek fordultak meg. Legelsőként említhetjük Ferenc Józsefet , aki kétszer 1876-ban és 1890-ben járt a szolnoki pályaudvaron. Erzsébet királyné szalonkocsija 1887-ben állt meg néhány percre az állomáson.1885-ben neves külföldi vendégeket fogadtak a Lesseps Ferdinánd vezette francia küldöttséget. Híres festőművészünk Munkácsy Mihály 1890-ben és
1891-ben utazott át a szolnoki pályaudvaron. Jókai Mór 1896-ban járt az állomáson.
1857 után Szolnokon a személypályaudvar funkcióját az új állomásépület a teherpályaudvar szerepét pedig a régi a Tisza-parton épült Indóház látta el.
Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúthálózata (az évszámok a vonal átadásának időpontját jelzik)
A századfordulót megelőző évtizedekben Szolnok már fontos vasúti csomópont. Budapest , Debrecen , Újszász , Arad irányából futottak be a vonatok. A megnövekedett forgalom miatt a teherszállítmányok összeállításához szükség volt egy rendező pályaudvarra , a személyforgalom lebonyolításához pedig egy új felvételi épületre.
A Pfaff Ferenc által tervezett állomásépület Város felőli nézet
A harmadik állomásépület terve. Metszet. Jobb alsó sarokban a tervező Pfaff Ferenc aláírása
Szolnok immár harmadik állomásépületének tervezésére 1906-ban kapott megbízást Pfaff Ferenc építészmérnök aki az országban a vasúti épületek egész sorát tervezte. Az új állomásépület 1909-re készült el. A felvételi épület földszintes összekötő szárnyaival és emeletes sarokpavilonjaival Pfaff korábbi alkotásaihoz hasonlított.
A harmadik állomás a vágányok felől. Korabeli képeslap
A homlokzatnak a téglából képzett párkányok és oszlopok révén finom rajzolata volt. Az ablakok íves záródásúak. A vágányok felőli oldalon a 85 m hoszú veranda nem kisérte végig az épülete hanem annak csak a közepéig ért. Színészek , sztárok híres emberek gyakran megfordultak a pályaudvar restijében. Ady Endre Váradról Pestre utaztában gyakran megfordult itt.
Az 1944. jún. 2-i bombatámadás után készített térkép. A körök a bombatölcséreket jelzik
A II.világháború alatt a szolnoki pályaudvart súlyos légitámadás érte.1944.június 2-án amerikai B-24(Liberator) bombázógépek három kötelékben támadták meg a pályaudvart. Területére összesen 282 bomba hullott.
Az állomásépület az 1944. jún.2-i bombázás után
A felvételi épület mellett közvetlenül 5 bomba csapódott be.. Megsemmisült 185 , erősen sérült 136 , könnyebben 208 lakás .
Az 1944. június 2-i bombázás okozta károk
Tönkrement 772 teher-és 51 személyvagon. A detonációk a Gólyáig vetették a vasúti kocsik darabjait.
A háború befejezése után a vágányokat helyreállították de a felvételi épületet csak ideiglenes jelleggel építették újjá.
Az 1954-ben tervezett szolnoki állomásépület
Az elképzelések alapján egy új állomásépületet akartak kialakítani amelynek tervei 1954-re el is készültek. A tervezők Cziegler Endre , Székely László , Gergely István .Az építkezés 1956.január 11-én Bebrits Lajos közlekedési-és postaügyi miniszter ünnepélyes kapavágásával meg is kezdődött. Októberig elkészült a kétemeletes hivatali épület valamint a felvételi épület alapjának földmunkái. Az októberi események a szovjet hadsereg intervenciója és nem utolsósorban a MÁV pénzátcsopotosítása miatt a munkák leálltak .A leendő felvételi épület munkagödreibe lassan befolyt a víz , amelyet a szolnokiak „tengerszemnek” kezdtek becézni. Egy idő után a két munkagödröt betemették egyes visszaemlékezések szerint éppen Hruscsov szolnoki látogatása előtt.
Az új állomásépület végül egy átfogó teljes rekonstrukció során valósult meg.
Szolnok vasúti csomópont rekonstrukciója 12 év alatt akarták végrehajtani három beruházási ütemben. Az I.ütemben új rendezőpályaudvar kialakítását irányozták elő. A II.ütemben a személypályaudvart kellett bővíteni és az új felvételi épületet elkészíteni. A III.ütemben kerülhetett sor az új teherpályaudvar kialakítására.
Az I.beruházási ütemben 1963-1968 között végezték az új rendezőpályaudvar kialakítását. Az új rendezőn a teherszerelvényeket ún.”magasfogadóra húzzák fel , innen történik a gurítás a 36 vágányos irányrendező vágánycsoportra.
A Schneller Vilmos által tervezett szolnoki állomásépület utas csarnoka a terveken
A II.beruházási ütemben került sor a felvételi épület kivitelezésére, melyet Schneller Vilmos tervezett.
Az állomásépület alapozását 1969-ben kezdték el.
1974.április 17-én robbantották fel a Pfaff -féle indóházat , helyét munkaterületté alakították.
Az új állomásépület átadása 1975.július 12-én
1975.július 12-én a 25.Vasutasnapon adták át a szolnoki személypályaudvart .Az ünnepségen megjelent Rödönyi Károly közlekedési-és postaügyi miniszter és Urbán Lajos a MÁV Vezérigazgatója.
Az átadás után került sor az állomás előtti téren a vasút új tisztjeinek avatására.
A felvételi épület utascsarnoka kb 1300 négyzetméter alapterületű .
Az állomásépület akkor Közép-Európa legmodernebb állomásépületének számított.16 vágányának elérését (5 szigetperonnal és egy főperonnal) utasaluljáró teszi lehetővé.
Szolnok vasúti csomópont vázlata a rekonstrukció után
A III.ütemben tervezett teherpályaudvar megvalósítására nem került sor. Szolnok megyeszékhelyi státuszát is a vasútnak köszönheti. Amikor 1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyének választották a vasút miatt jobb eséllyel indulhatott mint a rivális Jászberény.A vasúti létesítmények sorában elsőként a pályaudvarok és azok épületei tűntek fel.
Az első vasúti járműveket javító műhely Szolnokon a Tószegi úton
A Járműjavító Üzem műhelyei
Az igazán sok vasúti szakmunkást foglalkoztató üzem a Járműjavító 1858-ban kezdte meg jelentősebb működését A kezdeti időkben az országban működő vasúti üzemek nem rendelkeztek hazai szakmunkásokkal ezért az itt dolgozók nagy része külföldről főleg Ausztriából és Morvaországból idekerült vasutasokból állt. Ők önállóságukat a századfordulóig őrizték. Ezután azonban teljes mértékben asszimilálódtak, beilleszkedtek a város lakói közé.
A vasúti létesítmények sora egyre gyarapodott, a Járműjavító után megalakították a fűtőházat és kiszolgáló épületeit a mozdonyvezetők és az utazó személyzet bázisát. De a vasútnak más létesítményei is létrejöttek a városban. Az 1910-ben megalakult Szolnoki MÁV Sportegyesület például a folytonos fejlődés következtében sportpályát is szerzett magának. Az 1917-ben létrehozott Szolnoki Vasutas Áruház Szövetkezet a vasutasok részére árusított kedvezményesen élelmiszereket és közszükségleti cikkeket. 1935-ben a MÁV dolgozóinak hozták létre a Szolnoki MÁV Jóléti Fürdőt majd a MÁV Kórház és Rendelőintézetet
MÁV altiszti lakások terve
. A segédtiszteknek és altiszteknek külön lakóházakat épített a MÁV a városban. Mindezekből olyan kép alakulhat ki bennünk, hogy a szolnoki vasutasság fénykorát a két világháború közti időben élte.
A második világháború befejezését követően először a romokat takarították el.
A város pályaudvara közben egyre kevésbé tudta ellátni a megnövekedett teher és személyforgalmat. . A rendező pályaudvaron 1969-től megindult a munka, az akkori kocsi forgalmat jellemzi, hogy egyes műszakokban akár 2000 kocsit is megrendeztek. Az új személypályaudvar is több mint ezer embernek adott munkát, biztos megélhetést. A MÁV jó fizetéssel, szabadjeggyel (amit később a családtagoknak is megadtak), külön egészségügyi hálózattal és kulturális létesítményekkel kötötte szervezetéhez a dolgozókat. A felvételi épület mellett elkészült a MÁV Csomóponti Művelődési Ház és Könyvtár épülete. A Cziegler –féle épületszárnyban üzemorvos ügyelt az itt dolgozók egészségére.
MÁV Kórház és rendelőintézet
A városban pedig az egykori vár területén 1967-ben átadták a hatemeletes MÁV Kórház és Rendelőintézetet amely kifejezetten a vasutnál dolgozók magas színvonalú egészségügyi ellátását biztosította. A város vasúti üzeme a Járműjavító hasonló színvonalú egészségügyi és szociális létesítményekkel büszkélkedhetett.
MÁV Járműjavító Férfikórusa
Külön kuriózum volt az üzem messze földön ismert automata tekepályája, de sok sikeres szerepléssel dicsekedhet a Járműjavító Férfikórusa. Néhány vontatójármű Gőzmozdony az 1840-es évekből
A Szolnokon kiállított 424-es gőzmozdony
A fényképek és tervek lelőhelye: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár

Családfa kutatás 1.rész

TANÁCSOK CSALÁDFAKUTATÓKNAK

 

1 BEVEZETÉS A GENEALÓGIÁBA

Általános történet

„Meg kell ismernünk őseinket, így tudjuk elhelyezni magunkat a világban”. Egy családtörténettel régóta foglalkozó kutató nyilatkozta ezt egy újság hasábjain. Véleményével, teljes mértékben  egyetértünk. A kutatóknak van egy  csoportja  akik gyakorlati ok miatt csinálják. A leszármazás bizonyításával jelentős anyagi hasznot remélnek. A családfakutatást azonban más megfontolásból is csinálják. Ilyen lehet a letelepülés, illetve állampolgárság megszerzése , továbbá örökség, névváltoztatás. De végezhet valaki kutatást  tudományos célból is mint pl.- demográfiai, néprajzi, egészségügyi feldolgozás.

A kutatók másik csoportja kedvtelésből, illetve családi gyökereinek feltárása céljából tér be a közgyűjteményekbe.

A családtörténettel egy külön tudományág a genealógia foglalkozik. A szó maga görög származású ami nem véletlen.  A görög előkelők  valamelyik mitológiai hőstől származtatták családjukat és a trójai háborúig vezették vissza. A rómaiak őseik érdemeit átvették és az egész nemzetségre jellemzően rögzítették. Sírfelirataik az élőket az elhunytakkal kapcsolták össze és egész sor genealógiai adatot tartalmaztak. A mai leszármazási táblák őse pedig a római scala. Ez kereszt alakban ábrázolja a leszármazást ahol középen az egyén található. Tőle egyenesen felfelé (egyenesági felmenők) az apa és anya található lefelé pedig (egyenesági lemenők) a gyerekek a fiú és a lány. Az egyéntől balra vízszintesen a nővér, hug  (oldalági rokonok) jobbra pedig az öccs és a báty (oldalági rokonok) jelennek meg. A germán genealógiában a középkor késői szakaszában például szokássá vált a polgári ősigazolás ami nélkül egyes német városokban még a mesterség tanulását sem engedték meg. Az újkori német geneológia bizonyos Suntheim működésével kezdődött aki Miksa császár megbízásából megírta a Babenbergek és a Habsburgok származását.

A magyar genealógia története

A középkorban a főúri családok vezették családjuk történetét, származását. Ennek gyakorlati oka volt, hogy esetleges birtokvitás ügyeknél ki tudja bizonyítani kapcsolatát. Az uralkodók szintén számon tartották származásukat hiszen ez alapján jelenthették be jogos igényükat a trónra.

A magyar geneológiai irodalom első művének tekintik az 1534-35-ben Nagyváradon megjelent Budai Ézsiás lexikonát amely családnevek szerinti csoportosításban genealógiai adatokat is tartalmaz.

Említést érdemel Kayser Mihály 1803-ban Pozsonyban megjelent munkája a márkusfalvi Máriássy család történetéről. Kayser – a család megbízásából – eredeti forrásokat felhasználva írta meg a család történetét.

A magyar genealógia fejlődéséért a XIX. században a legtöbbet tette Nagy Iván. Az 1824-ben Balassagyarmaton született tudós jogot tanult majd 1853-ban a városban ügyvédként dolgozott. Két év múlva már az Egyetemi Könyvtár tisztje ekkor írta meg 12 kötetes művét Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Forrásként jórészt a Királyi Cúria peres anyagát használta fel. Műve amelyben 108 ősnemzetséggel foglalkozik, napjainkban is a genealógiai kutatás egyik bázisa.

Nagy Iván művét kívánta kiegészíteni Kempelen Béla 1911-1932 között megjelent Magyar nemes családok című művében. Ebben legalább 40000 családról ír. Munkájában nem javította ki a Nagy Iván művében található téves adatokat, csak a családok számát kibővítette. Ő volt az aki továbbfejlesztette családok történetének kutatását, 1940-ben kiadott könyvében a nemes családok mellett polgárcsaládok történetéről is ír.

Okvetlenül meg kell említeni az Illéssy János-Petkó Béla által 1895-ben kiadott genealógiai segédkönyvet az 1527-1867 közötti királyi könyvekhez készült mutatót. A királyi könyvekbe vezették be az örökös és időleges adományokat( címer, nemesség, cím, pecsét, honosság, stb.), ma ezeket a MOL őrzi.

A Heraldikai és Genealógiai Társaság Magyar Nemzetségi zsebkönyv 1888-tól jelent meg. A Társaság 1883-as megalakulását követően pedig megindult folyóirata a Turul, amely 1950-ig 64 kötetben jelent meg.

Az 1950-es években gyakorlatilag nem történt genealógiai kutatás publikálása. Az 1970-es években a politika részéről enyhülés mutatkozott a geneológia iránt. A középkori témakörök mellett felmerültek újkori kutatások is.

A geneológia népszerűsítésében meghatározó szerepet játszott Kállay István. A professzor – aki korábban levéltárban dolgozott – 1981-től az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történelem Segédtudományi Tanszékének volt a vezetője. Az ő fáradozásának is köszönhető, hogy 1983. május 3-án az ELTE-n megalakult a Magyar Történelmi Társulat keretében az Archeológiai , Heraldikai és Genealógiai Szekció. Elnöknek Kállay Istvánt, alelnöknek Bertényi Ivánt, titkárnak Pandula Attilát választották.

Megindult a genealógiai munkák nagyobb számú megjelentetése is. A történelem segédtudományai című tankönyvben Kállay István mutatta be a genealógiát. Vajay Szabolcs művét a Johannita Rend magyar tagjairól írt kötetet 1987-ben adták ki. Majd 1989-ben napvilágot látott Gudenus János és Szentirmay László Összetört címerek című munkája a magyarországi főnemesség 20.századi történetéről.

1992-ben újraindult a Turul. A szakfolyóirat évente jelenik meg általában két dupla szám terjedelemben. Folyamatosan közöl genealógiai tanulmányokat.

Magyarországon nem jellemző az orvosgenetikai jellegű genealógiai kutatások eredményeinek a közlése. Ez alól csak Czeizel Endre kivétel aki a témában már publikált önálló kiadványokat (Családfa, honnan jövünk mik vagyunk, hová megyünk) .

A genealógia alapelvei

A geneológia a genos(eredet, származás) és a logos(tudomány) görög szavak összetételéből jött létre. Több alapfogalmat is használ amelyek közül a leglényegesebbeket itt közöljük.

Ős: (avus) akitől valaki vagy a család származik.

Nemzetség: (gens) az egy őstől származó azonos nevű ivadékok sora.

Család : (familia) az apából, anyából, gyermekekből álló közösség.

Családülés : (concursus familiaes) a felnőtt férfi tagok gyűlése a család közös dolgainak az intézésére.

Nemzedék: (generáció) az egy korban élő, körülbelül azonos korú emberek összessége.

Ág: (línea) leszármazási vonalat jelent.

Agnáció (agnatio) férfi ágú, közös ősatyától származtatott vérrokonság.

Kognáció: (cognatio) az egész apai és anyai ági vérrokonságon alapuló családot értjük.

Vérrokonság: (consanguineitas) a közös őstől leszármazottakat foglalja magába. Megkülönböztetünk egyenesági (linea directa) és oldalági (linea collateralis) vérrokonokat.

Az egyeneságiak közé a leszármazottak(nagyapa, unoka, stb.) az oldalágiak közé a közös őstől származók tartoznak (nagybácsi, unokaöccs), ezek egymás közt nincsenek leszármazó és leszármazotti kapcsolatban.

Az egyenesági leszármazásra és az ősök elnevezésére nézzünk egy példát saját családomból.

Az ősatya Szikszai Mihály (1741-1829)

A szépapa Szikszai István (1772-1844)

Az ükapa Szikszai Pál (1810-1885)

A dédapa Szikszai Pál (1836-1892)

A nagyapa Szikszai Sámuel (1883-1957)

Az apa Szikszai Mihály (1927-2004)

Az egyén Szikszai Mihály (1958-)

A rokonsági viszonyok megértéséhez nézzük a következő elnevezéseket:

Ős, ősanya (abavus, abavia)

Szépapa, szépanya (proavus, proavia)

Ükapa, ükanya (proavus, proavia)

Dédapa, dédanya (proavus, proavia)

Nagyapa, nagyanya (avus, avia)

Atyai nagybácsi, nagynéni              Apa, anya (pater, mater)             Anyai nagybácsi, nagynéni

(patruus, agnatta)                                                                                 (avunculus, cognata)

fivér                                                                                                                         nővér

(patruelis frater)                                                                                      (soros consobrina)

unokaöccs, unokahúg                                                                          unokaöccs, unokahúg

(patrui filius, patrui filia)                                                          (avunculi filius, avunculi filia)

EGYÉN

Fiú, leány (filius, filia)

Fiú unoka, leány unoka (nepos, neptis)

Fiú dédunoka, leány dédunoka( pronepus, proneptis)

Fiú ükunoka, leány ükunoka ( pronepus, proneptis)

Fiú szépunoka, leány szépunoka ( pronepus, proneptis)

Genealógiai jelek, családfák ábrázolásai

A genealógia az események rögzítésére jelrendszert alkalmaz. A férfi jele négyszög, a nő jele kör, ismeretlen nemű talpára állított háromszög, születés sokágú csillag, házasság két egymást érintő kör, halál kereszt.

A többszöri házasságot például a jel után tett római számmal jelölték.

A genealógiában találhatók rövidítések is, ezekből a teljesség igénye nélkül közlünk néhányat:

nat.(natuo) = született

civ. (civis) = polgár

ux. (uxor) = feleség

aet. (aetatis) = életkor

vid. (vidua) = özvegy

A genealógiai ábrázolásoknak két formáját ismerjük a táblázatot és az ősjegyzéket.

Ez utóbbi (Ahnenliste) előnye, hogy majdnem minden adatot közölhetünk benne. Egy alapőstáblázathoz ősjegyzék vagy jegyzékek csatlakoznak. Készíthetjük generációk (szülők, nagyszülők) vagy ágak ( anyai, apai) szerint. De lehet másfajta sorrendet is követni. A jegyzékekben fel lehet tüntetni az előnevet, családi név változatait, születés, keresztelés, eljegyzés, házasságkötés idejét és helyét, vallást, tisztségeket, birtokokat, a címer leírását. Bármennyire is részletes és célszerű inkább a tudományos célú feldolgozásnál ajánlott.

A táblázatok a következőket ábrázolhatják. Felmenőket, lemenőket, vérrokonokat és sógorokat.

A felmenők (az utódoktól vezet az ág az ősök felé) a természetes szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők, szépszülők, és a többi ős. A felmenőkről készülő őstáblák mindig lentről kezdődnök oly módon, hogy alul a vizsgált személy ( ego vagy probandus rövidítve P ) helyezkedik el. A sorban őt követi az I. nemzedék (szülők, bal oldalon mindig a férfi legyen ábrázolva , bal oldal ebben az esetben a szemből nézett bal oldal). Egy őstáblára hat vagy hét nemzedék fér el. Ezután kiegészítő táblákat kell készíteni.

Régebbi változataiként szerepeltek az őstáblának az igen szép, díszes kivitelű címerekkel illusztrált ősfák.

Az ősöket lehet félkör (szivárvány ) vagy kör alakban is elhelyezni. Ebben az esetben a Probandus középen helyezkedik el. A végeredmény koncentrikus körök sorozata ami talán nem olyan mutatós mint az ősfa de célszerűbb az egyenletes elosztás végett. Természetesen számtalan variáns létezik a történelem során rengeteg ősfát  készítettek.

Egy személy összes utódját lemenőknek nevezzük. Az ősöktől az utódok felé vezető ágat a leszármazási táblázat mutatja be. Mindig fentről lefelé halad, az ősatya a táblázat felső a Probandus az alsó részen helyezkedik el.

 A leszármazást gyakran ábrázolják családfa formájában. Ez annyira átment a köztudatba, hogy ma minden fa alakú geneológiai táblázatot családfának neveznek. A családfa ábrázolásnál lentről felfelé haladunk. Lent az ősatya vagy a szülők találhatók. A további leszármazókat ágak, levelek jelzik. Régebben a fa fajtája külön jelentéstartalommal bírt. Teljes kiterjedésű családnál hársfát, hiányosnál nyárfát, szerteágazó kiterjedésnél vörös