Az ál-Rákóczi
1711-ben lehanyatlott a kurucok szerencsecsillaga maga a nagy fejedelem is bujdosásra kényszerült, de már negyedszázad múlva a Péró- féle lázadás kétségtelenné tette, hogy Rákóczi személyének emléke még mindig élénken él a köznemesség és a parasztság tudatában. Rákóczi Ferenc és a kuruc név varázsa reménységgel töltötte el a magyarságot. Az osztrák kormány a lázadás leverése után kemény rendszabályokkal igyekezett biztosítani a közrendet. A vizsgálatok nem sok eredménnyel jártak, de legalább azokat a kalandorokat akik kihasználták a nép hiszékenységét idejében ártalmatlanná tették. 1781-ben a Jászságban tűnt fel egy ál-Rákóczi, a kancellária azonnal nyomozást rendelt el amely a következőket állapította meg. Húsvét előtt három ismeretlen ember beszélgetni kezdett (Jász)Árokszállás közelében a disznópásztorokkal. Egyikük feketehajú, őszszakállú öreg ember rongyos kék dolmányban fején magyar süveg. Kísérője középkorú, fehérhajú személy ő szintén kék dolmányt viselt. A harmadik a leírtak szerint egy tizenhárom esztendős fiúcska. Az öreg megjósolta a disznópásztoroknak, hogy nyáron nagy zivatarok lesznek, tavasszal pedig kegyetlen háború fog kitörni. Ő pedig Mátyás király leszármazottja, el fogja nyerni a magyar trónt. A másik ember ekkor átvett az öregtől egy pecsétekkel ellátott pergament amiről latin és magyar nyelven egy szöveget olvasott fel, természetesen a pásztorok ezt nem értették. Az öreg biztosította a disznópásztorokat, hogy ha trónra kerül nem feledkezik meg róluk, és hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, cédulákat adott nekik. Elmondta, amint megkoronázzák keressék fel ezekkel a cédulákkal és gazdag jutalmat fog adni nekik. Rövid nyomozás után Rozsnyón fogták el a trónkövetelőt akit Császár Jakabnak hívtak. Mindent beismert, azonban kiderült róla, hogy nem normális ezért szabadon bocsájtották. Két társát azonban nem sikerült elfogni. Az egyik disznópásztort azonban börtönbe csukták mivel az öregtől hallott mendemondát mindenütt terjesztette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése